Philips AZ1412 Bedienungsanleitung

2009 tavasz-nyár

8 Pietro Ziani parancsára a Pala d'orót: az átalakításnál feltételezhetően az 1204. évi zsákmányok egy részét is felhasználták úgy, mintha annak

10 volt, hogy nem lehetett nyitni Kelet-Európa felé. 1959-ben a kitelepítettek ellenállása miatt nem lehetett megvalósítani egy fontos kezdeményezést:

11 akarnak élni, és kinyilvánította: a müncheni egyezmény „már nem érvényes". Ugyan-akkor kifejtette, hogy a keleti határokat csak a békerendezés

12 egy világ-triumvirátusra vonatkozó elképzelést, amely az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország részvételével működött volna. Terve végs

13 amerikait választotta. Ezzel párhuzamosan Párizs hozzálátott „Európa az európaiaké" víziójának megvalósításához. Ennek keretein belül közelede

14 avatkozás tiszteletben tartásáról beszélt. Sőt, az enyhülés politikájának olyan eredmé-nyei voltak, amelyeket Franciaország feltétlenül meg akart ő

15 hogy az új détente eredményeként szovjet-amerikai megegyezés jöhet létre Európa feje fölött, vagy pedig Moszkvának sikerül leválasztania az Egyesül

16 javaslatára. Franciaország válasza az „új détente-re" a német-francia viszony intenzí-vebbé tétele volt, ami a nyolcvanas évek végére új, mind

17 mon levőkre. Végül az új francia keleti politikának gazdasági vetülete is volt, mégpe-dig az, hogy piacot teremtsen a francia ipar számára. Akárcsa

18 A brit vezetés számára a kelet-közép-európai térség homogén tömb volt. Nagy-Britannia Kelet-Közép-Európa megszállását, illetve a Varsói Szerződést

19 TO-tagállamok részére. Bár Michael Stewart külügyminiszter szerint a beavatkozás-ban részt vevő államokkal nem lehet úgy folytatni a viszonyt, mint

9 Az említett három ereklyét - melyeket Andrea Dandolo szerint már Konstan-tinápoly hódoltatója úgy küldte a Szent Márk-székesegyháznak, mintha azok ö

20 kelet-európai politikákat szült, ez - a két világháború közötti korszakkal ellentétben -nem vezetett különösebb konfliktushoz az érintett nagyhatal

21 Burleigh, Michael: The Third Reich: A New History. London. Pan Books, 1991. Documents Diplomatiques Francais sur l'histoire du Bassin des Carp

KECSKÉS D. GUSZTÁV FRANCIAORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA KAPCSOLATA DE GAULLE ELNÖKSÉGE IDEJÉN (1958-1969) „Grandeur"? De Gaulle elnök külpolitikáj

23 szövetségeseit, hogy Franciaország legkésőbb 1969-ben kivonul a NATO katonai integrációjából. A folyamat betetőzéseként 1966. február 21-én az elnö

24 főnök és az amerikai Lyman Louis Lemnitzer tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka által 1967 augusztusában aláírt, máig titkos egyezmény

25 1959 tavaszától azonban francia kezdeményezésre a közeledés megindulásá-nak lehetünk tanúi. 1959. március 25-én tartott sajtóértekezletén De Gaulle

26 egyre erősödött a politikai akarat a szovjet blokk országai felé való intenzív és tudatos közeledésre. Térségünk kommunista országainak nyitottságá

27 lyesnek jellemzett tárgyalási légkört a francia illetékesek a két nép közös kulturális gyökereivel és a két ország között Románia létrejötte óta me

28 értékelték a látogatást. A francia éš a szovjet küldöttség műszaki, tudományos és gaz-dasági megállapodást írt alá. Egyezményt kötöttek a világűr b

29 mentációs központ létesítéséről, valamint a tudományos és műszaki együttműködésről. Az 1968 júniusában Párizsban tárgyaló csehszlovák küldöttek ped

10 A csoda és az ereklyék segítettek a törvénytelen törvényesítésében. Andrea Dandolo müvében Konstantinápoly elfoglalásának eseményei közvetlenül bel

30 dúljon fel a szuperhatalmak gyámkodása alól; kritizálta az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót; a Kelet-Közép-Európához, és ezen belül első helyen

31 mozgalom egykori vezetőjét. Mindazonáltal 1966 szeptemberében Couve de Murville francia külügyminiszter Belgrádba látogatott. Az igazi áttörés a fr

32 mentek végbe. A francia fél mindig ugyanazt az üzenetet közvetítette: hangsúlyozták Franciaország függetlenségét, a blokkpolitika meghaladásának sz

33 évek gazdasági, kulturális és tudományos kezdeményezéseinek eredményei beérjenek, és Párizs tartós jelenlétét megalapozzák a térségben. Franciaorsz

34 3 De Gaulle, Charles: Mémoires de guerre. Tome I. L'appel, 1940-1942. Paris, Plön, 1954. Idézi Mannet, Sylvie: La politique extérieure de la F

35 31 Uo. 100., 103-104., 108-110. Vö. Les relations franco-soviétiques 1965-1976. Textes et documents, Paris, La documentation Franijaise; Bozo: i. m

FEJ ÉRDY ANDRÁS A SZENTSZÉK ÚJ KELETI POLITIKÁJA A II. VATIKÁNI ZSINAT IDEJÉN XXIII. János és a zsinat ,JEgy kissé remegve a megrendültségtől, de ugya

37 telmüvé tette elsődlegesen pasztorális irányultságát, amikor céljának azt nevezte, hogy legyen „az egész keresztény nép fényforrása, épülése és örö

38 XXIII. János a keresztény egységgel kapcsolatos nézeteit először részleteseb-ben a június végén megjelent Ad Petri Cathedram kezdetű enciklikájában

39 Végül a magyar forradalom leverésének, az azt követő megtorlásoknak, majd a magyar egyház újra szoros állami ellenőrzés alá vonásának keserű tapasz

11 Bando, Akkonból kerülhetett Velencébe - legalábbis a 19. században élő Giovanni Saccardo szerint, feltevését azonban későbbi tudósok is elfogadták,

40 dek radikális társadalmi változásait figyelembe véve újrafogalmazta az egyház társa-dalmi tanítását, igen közel került az egyenlőség és a béke közö

41 diktatórikus rendszert - a szentszéki keleti politika három lényeges alapelvét fogal-mazta meg. XXIII. János pápa a rá jellemző induktív, pasztorál

42 dokumentum teljes szövegét)45 megfogalmazott tanítás szerint a dialógus egyenesen kötelessége az egyháznak. Apostoli küldetéséből fakad, hogy párbe

43 fogalmazta meg: míg a Coetus előterjesztésének elutasítása azt a látszatot keltené, hogy az egyház visszavonja a korábbi elítélő állásfoglalásait,

44 megváltozni, a szovjet közeledési kísérleteket - mint láttuk - ekkor azonban XII. Piusz kezelte fenntartásokkal. XXIII. János volt az, aki - többek

45 lalás segíthetne a válság megoldásában. A közvetítő szerepre az egyre mélyülő krízist aggodalommal figyelő XXIII. János is késznek mutatkozott, ame

46 ki keleti politika mindazonáltal továbbra is nagymértékben összekapcsolódott XXIII. János alakjával, így nem csoda, hogy 1963. június 3-án bekövetk

47 kérdéseihez kínált szempontokat és kritériumokat. A modern világ és a katolikus egy-ház kapcsolatát bemutató pasztorális konstitúció így nem csupán

48 Szentszék igyekezett javítani a kommunista uralom alá került egyházak helyzetén. Ezt a törekvést XXIII. János pápa kapcsolta össze a zsinat meghird

49 ben volt kitéve az állami szervek elnyomásának, ráadásul püspöki székhelyeinek egy része nyugati területre esett, ami ugyancsak növelte mozgásterét

12 Velencében valójában a 15. század vége előtt - eltekintve az 1260 körül ke-letkezett, de formailag a 9. századot idéző Porta di Sant'Alipio Má

50 szék csupán korlátozott nemzetközi jogalanyisággal bír. A részvételt a Vatikánban a kedvező nemzetközi jogi következményeken túl politikai szempont

51 latot az újonnan színre lépő politikai erőkhöz; ha azonban nyíltan mögéjük áll, az uralkodó rendszerhez fűződő kapcsolatai és a dialógus folytatásá

52 minden más probléma másodlagosnak, hogy ne mondjam, elhanyagolhatónak tűnik". Wladimir d'Ormesson francia követ távirata, 1949. február 1

53 30 Roccucci, Adriano.: Russian Observers at Vatican II. The "Council for Russian Orthodox Church Affairs" and the Moscow Patriarchate bet

54 47 Ecclesiam Suam. Nr. 72. 48 Ecclesiam Suam. Nr. 72. 49 Ecclesiam Suam. Nr. 109. 50 Omelia di Papa Paolo VI alle Catacombe di Domitilla. (1965. sz

55 Politica e S. Sede durante il concilio Vaticano II (1959-1965). Bologna, 2000. 130-136. (Tesi e ricerche di scienze religiose nuova serie 26.) 70 F

56 92 Barberini, G.: i. m. 91. szerint a lelkipásztori célok biztosításához a következő három szempont megvaló-sítását tekintették elengedhetetlennek:

PETERECZ ZOLTÁN MAGYARORSZÁG ELFELEDETT AMERIKAI BARÁTJA: JEREMIAH SMITH, JR. A 20. század magyar történelmének egyik jelentős eseménye a Népszövetség

58 kat csak tetézte a bolsevik forradalom és az instabil közeg, ami az országot jellemezte. Az 1920-as trianoni békeszerződés drákói szigorral érvénye

59 tudják majd az ottani pénzpiacot a kölcsön felé édesgetni. A Népszövetség szintén úgy számolt, hogy a majdani kölcsön egyharmada fog a tengerentúlr

13 miatt, Konstantinápolyban vitette, innen hozták magukkal - legalábbis egy a 15. szá-zad végén élő humanista szerint - a velenceiek zsákmányként. To

60 Jeremiah Smith, Jr. 1870-ben született New Hampshire-ben egy prominens « New England-i családban. Mind azonos nevű nagyapja, mind pedig apja elisme

61 gyar érdek".23 Az itt említett probléma mellett volt még egy kínos pont, amivel a ma-gyar kormánynak, felületes információ miatt, szembe kelle

62 ban elképzelhetetlen volt külföldi tőke nélkül, de a befektetések mellett szükség volt ésszerű pénzügyi politikára és komoly megszorító intézkedése

63 szerénységének és udvariasságának köszönhetően".36 A főbiztos kinevezésével és megérkezésével már csak egy dolog volt hátra a konkrét szanálás

64 közgyűlésére beszámolni az eddig eltelt időszakról, nagy érdeklődés kísérte beszámo-lóját. Első jelentése májusra vonatkozott. Ennek összefoglalása

65 Három hónappal megérkezése után továbbra is a pénzügyi programba vetett optimizmusáról beszélt, és az itthoni közvélemény egyáltalán nem osztotta a

" 66 a fasori szanatóriumba, ahol az orvosok két-három hetes pihenőt jósoltak.7' A találga-tások egyből megkezdődtek. A legjelentősebb ameri

67 A rekonstrukciós program szempontjából talán legjelentősebb esemény 1925 nyarán az Allyn Young és Maurice Frěre által készített átfogó jelentés vol

68 megjelent róla itt-ott.95 Nyilatkozata örömhír volt a magyaroknak: „Örömmel kell megállapítanom, hogy a külföld összes illetékes köreiben az az egy

69 ítéleteinek".104 A Népszövetség érthetően megelégedettséggel fogadta, hogy Ausztriá-val ellentétben Magyarországon minden a terveknek megfelel

14 ezen utóbbi, drámaian aktualizált története is sikeresen feledtette a lovak konstantiná-polyi eredetét. A Szent Márk-bazilika aranyosan csillogó pa

70 Néhány nappal Smith elutazása előtt a Nemzetgyűlés egyhangúan elfogadta, hogy „nemzetünknek a távozó főbiztos iránti köszönetét és háláját jegyzőkö

71 akik jól ismerik Smitht, hozzá kell tenniük, hogy egy ilyen cselekedet pont rá vall."120 Frederic H. Curtiss, a Szövetségi Jegybank bostoni e

72 vagy fiatal kutató utazhatott ki az USA-ba.127 A Smith nevével fémjelzett ösztöndíj megőrizte az amerikai főbiztos nimbuszát. Smith és Magyarország

73 konstrukciós kölcsönt".134 Egy másik lap úgy fogalmazott, hogy Smith neve „kitöröl-hetetlenül belekerült a nemzeti élet történetébe... akit ba

74 17 A „Jr" titulust is az apja iránti tisztelet egyik jeleként használta. Az életrajzi adatok a következő helyekről származnak: Joseph H. Beale

75 52 Budapesti Hírlap, 1924. július 2. XLIV/131. 53 Smith Korányinak, 1924. július 10. C. III. (7), C. 111, Financial Reconstruction of Hungary, LNA.

76 98 Smith huszonnegyedik jelentése. 99 Ross Niemeyernek, 1926. június 3. C6375/443/21, 11369, F0371, TNA; Crewe Chamberlainnek, 1926. június 2. C644

134 Budapesti Hírlap, 1935. március 14. LV/61. 135 Pesti Hírlap, 1935. március 14. LVII/61. 136 Pesti Napló, 1935. március 14. 86/61. 137 Magyarország

SZEMLE RANDOLPH L. B RAH AM- JULIA BOCK (COM PL. AND ED.) THE HOLOCAUST IN HUNGARY. A SELECTED AND ANNOTATED BIBLIOGRAPHY 2000-2007 (A holokauszt Magy

79 akik politikai alapon álltak ellen a náciknak/fasisztáknak, s ezért fogták el és ölték meg őket. Ezzel szemben a holokauszt áldozatai faji alapon,

15 ezúttal megvalósulni látszó uniójának gondolatával vigasztalódhatott. Soha nem bo-csátott azonban meg az átokkal is sújtott dózsénak, még akkor sem

80 szerkezete egységes, hanem mert azonos kronológiai határokat alkalmaztak ezen különböző sorsú történelmi régiókból álló, nagy földrajzi terület egé

81 összetevőivel, illetve az európai ügyek és a keleti kérdés összefonódásával négy tanulmány foglalkozik. A magyar történetírás a történeti keleti ké

82 garantálta az Oszmán Birodalom szuverenitását. A szövetséghez később több állam is csatlakozott, így létrejött az újabb koalíció Napóleon ellen. Az

83 valamint a Balkánhoz fűződő nagyhatalmi érdekek összeütközéséből fejlődött ki. Források alapján azt állítja a szerző, hogy az oroszoknak konkrét és

84 II. Sándor a hagyományosan jó orosz-nápolyi kapcsolatok miatt nem zárkózott el a nápolyi király megsegítésétől sem. Oroszország a dél-itáliai esemé

85 Liu Sao-csi, Teng Hsziao-ping és Csou En-laj - közötti konfliktusok hátterében főként a gazdasági problémákra javasolt különböző megoldási módok ál

86 tegye lehetővé a szorosabb külpolitikai koordinációt, az információcsere javítását, valamint a szovjet és kínai vezetők közötti személyes kapcsolat

87 a Szovjetunió számára fontosabb volt, mint Kínának. Ennek azonban nem elsősorban ideológiai okai voltak. A stratégiai és gazdasági megfontolások le

88 céljait is. Részleteiben is kibontakozik előttünk a radikális Mao és a legfelső vezetés mérsékeltebb tagjai közötti folyamatos hatalmi harc, és az,

89 ellenségeket kreált, és sosem tétovázott, ha a jobb tárgyalási pozíció érdekében életeket kellett feláldoznia. A kínai-szovjet szakítás azonban Mao

16 Alighogy a genovaiak megerősítették pozíciójukat Konstantinápolyban, felelevenítet-ték korábbi vádjaikat. „Elfeledvén [mármint a keresztesek], hogy

Számunk szerzői Bodor Mária, doktorandusz, Debreceni Egyetem Borhi László, kandidátus, tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézete Fejérdy

17 állítólagos lázadása miatt kellett Velencének keresztes segítséget nélkülözve elfoglal-nia - többre értékelték, mint azt a másik győzelmet a Boszpo

18 Potestas eiusdemque Imperii super quartam partem et dimidiam dominator.80 Pietro Ziani azonban, Enrico utóda a dózsei hivatalban, Marino leváltása

19 megfelelően, ráadásul egy törvényes egyházi hatalom szentesítette büntetőakció kere-tében. Nem kívánom folytatni Martino da Canal krónikájának elbe

20 zedett. Andrea utódja a dózsei hivatalban mégis lemondott arról a Dominator címről, amellyel állítólagosán Konstantinápoly elfoglalása után Enrico

21 végbement eseményeknek állította be. Ezzel kiadta a jelszót, hogy az emlékek újraren-dezése, a büntettek eltussolása megengedett, és egyúttal nem r

22 tó. Egy olyan átfogó emlékképzet jött létre, jelentősen befolyásolva a Serenissima berendezkedését és szertartásait, amely ugyanazt a témát pendíte

23 tenger feletti hatalmát és annak szimbólumait, és ezek törvényesítése is a békekötéshez kapcsolódott. Ezzel a fikció igazolta a valóságot. A mítosz

24 A feltámadó kétségeket a velenceiek hamarjában el tudták oszlatni. II. Gyula pápa egyszer azt kérte tőlük, hogy mutassák be III. Sándor kiváltságle

25 ameddig tehette, átkos szertartásaival bemocskolta. „Noha bűnei miatt tatárok, törö-kök, szaracénok, médek, pártusok, perzsák és egyiptomiak áldoza

26 mint Velence pártfogoltja és a tengerek feletti uralmának törvényesítője feltűnik a szentatya. A város hatalma Konstantinápoly hódításával nemcsak

27 Jegyzetek 1 Pierre Nora-. Les lieux de mémoire. I—III. Paris, 1993. : L. Jan Assmann. Das kulturelle Gedächtnis und seine sozialen Bedingungen. Sch

Új folyam VILÁGTÖRTÉNET 2009. tavasz-nvár Egyetemes történeti folyóirat Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Főszerkesztő: Incze Miklós A szerkesztőség

28 15 Debra Pincus: Christian Relics and the Body Politic. A Thirteenth-Century Relief Plaque in the Church of San Marco. In: Interpretazioni venezian

29 ellentmondana Velence valamennyi historiográfiai és művészi hagyományának Annak a későbbi Ramusio (1573) az egyetlen egy bizonyítéka, amelyre Caril

30 Quadrigára utal a Hippodromban. (Vő. Lucia Borelli Vlad, Anna Guidi ľ oniony. Quellen und Texte zu den Pferden von San Marco. In: Die Pferde von Sa

31 Cistercensia, 41 (1985) 3-41. (A címben feltett kérdésre a válasz: a negyedik keresztes hadjárattal kapcso-latban a szerzők, ha nem is általánosan,

32 81 Az oklevél, amelyben Marino Geno a kérdéses címet Pietro Zianira ruházza: Tafel-Thomas: i. m. II. 4-11. Nr. 164. (1206. február). A titulus jele

33 delľ Istituto storico italiano, 26 (1005) 105-108. (6 táblával); továbbá Pertusi: Quedam regalia, i. m. L. még: 1177 Pace di Venezia, storia, legge

SKORKA RENÁTA EBERHARD WINDECKE ITINERÁRIUMA Eberhard Windecke nevéhez fűződik az első olyan német nyelvű alkotás, amely vala-mely német-római császár

35 1402-ben az akkor már huszadik életéve körül járó fiatalember újra útnak in-dult szülővárosából, s Nürnberg érintésével megérkezett Ingolstadtba, m

36 utalást, hogy Windecke az év augusztusát és októberét hol töltötte. A beszámoló alap-ján azonban megállapíthatjuk, hogy nagyon jól értesült, hiszen

37 felé azonban az uralkodó Windeckét Genfbe küldte, hogy pénzt kérjen kölcsön a vá-rostól.37 Úgy sejtjük, hogy a mainzi visszaérkezhetett Lyonba, mie

A folyóirat megjelenését az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság támogatja. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Hírlap és Lapellátási Irodánál

38 osztrák herceggel tárgyalt, hiszen a megállapodás kimondta, hogy a herceg Eberhard Windeckének adja át szeptember 29-ig azt a 36 220 rajnai aranyfo

39 Regensburgból követte-e a királyt Nürnbergbe, avagy hazatért Mainzba. A Nürnberg-ben megjelent birodalmi alattvalók névsorának teljes közlése és a

40 császárral erősíttesse meg a mainzi vámra vonatkozó jogait.81 Ezt követően Eberhard Windecke 1440-ben bekövetkezhetett halálig nem tudunk írásos ut

41 Mainz 1400 januárja-augusztusa Morvaország, Csehország Mainz, Párizs, Brüsszel, Löwen, Saint Trond, Tongern, Lüttich, Aachen 1400 szeptembere -dec

42 Pozsony, Purkersdorf, Anzbach, Sankt Pölten, Melk, Amstetten, Strengberg, Enns, Edelsberg, Efferdingen, Burbach, Passau, Vilshofen, Osterhofen, Str

43 Serravalle, Toblach, Innichen, Lienz, Oberdrauburg, Villach, Hohenmauth,Marburg, Pettau, Fehérvár, Tata, Esztergom, Visegrád, Vác, Balassa, Korpona

44 Sandwich, Sittingbourne, Rochester, London, Canterbury 1416. május-augusztus London, Westminster, London, Leeds, Eltham, London, Canter-bury, Leeds

45 Schweidnitz, Königgrätz, Melnik, Vyšehrad, Königsaal, Prága, Kuttenberg, Kolin, Tschaslau, Vyšehrad 1420 áprilisa-novembere Schweidnitz, Königgrätz

46 eltávolították, illetve mikor Ruprechtet megválasztották, ennélfogva nem hallhatta saját fülével az uralkodó ellen felhozott vádpontok felolvasását

47 va, de követeként eljárva, Windecke a szentatyánál töltött milánói látogatáson hallha-tott Beatrice Tenda kivégzéséről és az asszony férjét, Filipp

JOHANNES FRIED BŰNTÉNY, AVAGY MÍTOSZ KONSTANTINÁPOLY 1204-ES ELFOGLALÁSA VELENCE KULTURÁLIS EMLÉKEZETÉBEN Pierre Nora francia történész nem is olyan r

48 dalmi gyűlésen, és talán a következő évi frankfurtin sem, miként bizonyosan állíthat-juk, hogy az 1429-es pozsonyi gyűlés előzményeiről és eseménye

49 18 Emlékirat. 24. " Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Budapest, 1885. 60. 20 Engel - C. Tóth: i. m. 92. 21 ZsO.

50 71 Uo. 134. - A limpachi herceg személye nem azonosítható, ugyanis a német forrásokban az alsólendvai Bánfiak és felsőlendvai Szécsiek is e néven s

BÍRÓ LÁSZLÓ AGRÁRREFORM ÉS KOLONIZÁCIÓ A KIRÁLYI JUGOSZLÁVIÁ-BAN Az első világháborút követően a kelet-európai országok zömében a társadalmi feszült-s

52 leteken.4 Az .Előzetes rendelkezések" pontjait végül a Vid-napi alkotmányban erősí-tették meg. Az alkotmány 38-43. cikkelye törvényesíti a fid

53 1919 februárjában az agrárreform-ügyi miniszter rendelete határozta meg elő-ször, kit tekintenek az agrárreform kedvezményezettjeinek, s mekkora fö

54 mekkora területet köteles a nagybirtokos családjával megművelni (ha nem teszi, a birtok az agrárreform hatálya alá kerül). 1920. szeptember 3-án -

55 1919 után számukra előnytelen, határozott idejű, tíz évre szóló szerződéseket kötöttek, s így fizetniük kellett). A végleges rendezésre közel egy é

56 szóló törvény (kiegészítése 1931. december 5-én, illetve 1933. június 24-én), amely szellemében és előírásaiban a korábbiakat ismételte meg. A rend

57 Hasonlóan a déli területekhez, az északi részek kolonizációjáról is született külön rendelkezés. Különösebb új szabályozást nem vezetett be, inkább

4 A kulturális és"H fizikai adottságok az emlékezeti jelenségek mindegyikét be-folyásolják. De hogyan hatnak, és milyen következményeket hordozna

58 Az agrárreform végső soron a nagybirtok megszüntetését is célul tűzte ki. A törvények és rendeletek az ország egyes területein különböző földbirtok

59 Vajdaságba, míg kb. ötezer Szlavóniába), a déliekre pedig az egyes jelentések alapján 17-20 ezer (összesen 80-90 ezer fő, kétharmad részben Koszovó

60 nagyobb birtokok kialakítására törekedett volna a kormányzat, akkor több parasztcsa-lád maradt volna továbbra is föld nélkül vagy nagyon kis birtok

61 ban 82 ezer fő).44 A földnélküliek és a nagyon kis birtokokkal rendelkezők helyzetét nem könnyítette meg, hogy a nagybirtokok számának csökkenéséve

62 5 Ustaví i vlade Kneževine Srbije, Kraljevine SHS i Kraljevine Jugoslavije (1835-1941). Összeáll.: Mrdenovič, Dušan. Beograd, 1988. 214-215. 6 Leki

63 jutott. Szulr, Witold: Przemiany gospodarcze i spoleczne w Jugostawii w okresie mi^dzywojennym (1918-1941). Poznan, 1980. 98., Mutapčic 614 603 csa

LUKÁCS B. GYÖRGY AGRÁRREFORM HORVÁTORSZÁGBAN 1945-1948 KÖZÖTT A birtokviszonyok alakulása 1918-1945 A délszláv állam 1918-as megalakulásakor a falusi

65 vesek kaphattak földterületet. Előnyt élveztek „a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrejöttéért harcolók" (solunaši), illetve árváik és özvegye

66 Az 1941. április 10-én létrejött Független Horvát Állam (NDH) agrárpolitiká-ja egyértelműen a szerb parasztság ellen irányult. Már április közepén

67 Az agrárreform előkészítése A második világháború, a „népfelszabadító" küzdelem során a földkérdés praktikus kérdésként merült fel: meg kellet

5 sége, 15) időbeli és minőségi inverzió, amely a korábbi eseményeket későbbre teszi, a Jókat Gonosszá (illetve fordítva) változtatja, 16) társadalmi,

68 Elengedhetetlen volt a területek pontos összeírása, amely feladatra már köz-vetlenül a háború végét követően, 1945. június 12-én felállították a Me

69 tásának és a földalap létrehozásának módját, valamint a földadományra jogosult gaz-dák kategorizálását és az agrárreform általános végrehajtását sz

70 Horvátországban az agrárreform és a kolonizáció ügye a háború után a horvát miniszterelnökség elnöksége Agrár- és Telepítésügyi Igazgatóságához27 t

71 pítésiigyi Osztály Földalap Részlegéhez.34 A földalapot kezelő szervek fő feladata a termőföldek megművelésének és a termés betakarításának megszer

72 Mivel Szlovénia nem használta ki a kvótáját, további 100, összesen tehát 9600 horvát-országi család kezdhetett új életet a vajdasági síkságon.40 A

73 termelőszövetkezetek megszervezésére,45 a „kis parasztgazdaságok gazdasági szerve-zetbe szervezésére" és „a mezőgazdaság haladóbb formái, a na

SZEMLE KÉPES GYÖRGY DÁNIA ALKOTMÁNYTÖRTÉNETE A 13. SZÁZAD VÉGÉTŐL NAPJAINKIG Budapest, Gondolat Kiadó, 2006. 233 p. (Jogtörténeti értekezések 37.) Kép

75 Az 1536-ban létrejött közjogi konstrukció 1660-ig tartott, amikor az 1536-oshoz képest még in-kább forradalminak nevezhető alkotmányos változásokra

76 teljes autonómia; viszont a különállást „mi sem példázza jobban, minthogy Grönland - egy 1982-es helyi referendum eredményeképpen - 1985 óta nem ta

77 Lenin nevét kevesen ismerték még 1916-ban is, 1917-ben Svájcból tért vissza Oroszországba. A bolsevikok a föld és a béke kérdésében tanúsított állá

6 és olyan következményekkel járt, amelyek évszázadokon keresztül nyomot hagytak a velencei és az európai historiográfiában. A törvénytelen tettükre b

78 végezték, miközben ő maga a nép barátjaként, a „jó cár" képében tetszelgett a közvélemény előtt (s olykor valóban megpróbálta mérsékelni a túl

79 Krausz Tamás könyvében, ellentétben a felszínes propagandistákkal és „konjunktúratörténészek-kel", nem a „gonosz birodalmát" látja, látta

80 Könyvük bevezetésében leszögezik azt, hogy az oroszországi szakemK iek löbbsége véleménye szerint az ősmagyarság története a 9. századig az Uráloni

81 kodó. Egy dologban egyetértenek, és ez igen fontos, mégpedig abban, hogy több régebbi vélemény ellenére Julianus átkelt a Volgán, de megemlítik azt

82 STAATSSICHERHEIT UND GESELLSCHAFT STUDIEN ZUM HERRSCHAFTSALLTAG IN DER DDR SZERK.: Gl ES EKE, JENS (Állambiztonság és társadalom. Tanulmányok a hat

83 dése, az NDK társadalmát szinte teljes körűen és még a szocialista blokk országai között is példa nélkül behálózó mérete a rendszerváltás után gyak

84 milyen információkat továbbított a Stasi a hatalom valódi gyakorlóinak, a Német Szocialista Egységpárt vezetőinek. Ezekben a tanulmányokban azonban

7 tartójába foglalva lett volna a helye - a reprezentációt kedvelő velenceiek győzelmeik ünneplése alkalmával még csak be sem mutatták, győzelmi szert

Új folyam VILÁGTÖRTÉNET 2009. ősz-tél Egyetemes történeti folyóirat Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Főszerkesztő: Incze Miklós A szerkesztőség mun

A folyóirat megjelenését az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság támogatja. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Hírlap és Lapellátási Irodánál

BORHI LÁSZLÓ A NYUGATI NAGYHATALMAK ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA 1945 UTÁN Az első világháborút követően a kelet-közép-európai térséget a nagyhatalmak bizton

4 Végső soron a nyugati hatalmakat nem fűzte különleges gazdasági érdekből származó vagy etnikai, kulturális affinitásból fakadó kapcsolat Közép-Európ

5 biztonságpolitikai kockázatot, ezért Ausztria kivételével Kelet-Közép-Európa elvesz-tette azt a biztonságpolitikai jelentőségét, amire Németország f

6 talmát, ami veszélyeztette Nyugat-Európa, ezen keresztül pedig az Egyesült Államok biztonságát. Emiatt a Szovjetunió visszavonulása saját határai mö

7 A kelet-európai események rámutattak a szovjet politika hajthatatlanságára a hidegháborús szembenállás idején. Egyetlen nyugati követelés sem valósu

8 Adenauer a hagyományos hatalmi politika kategóriáiban gondolkodott, és Eu-rópát „harmadik erőként" szerette volna látni, amely a világpolitika

9 kel a szociáldemokraták is diplomáciai kapcsolatokat akartak létesíteni. De az SPD, és az FDP is másodlagos kérdésnek tekintette a kelet-európaiakka