és nem kötelezik az államokat. Több kodifikált kétoldalú kisebbségvé-
delmi dokumentum (az NSZK által megkötött alapszerzõdések kisebb-
ségvédelmi cikkelyei, magyar–szlovén egyezmény, magyar–ukrán,
magyar–orosz nyilatkozat) azonban máris az itt megfogalmazott
ajánlásokon alapul. A kollektív jogok fogalmát nem vezeti be és a
Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 27. cikkelyé-
ben alkalmazott kompromisszumos megfogalmazást fogadja el. Elõ-
ször tartalmaz viszont ajánlásokat autonóm közigazgatás létrehozásá-
ra és arra, hogy diszkrimináció esetén ne csak személyek, hanem
csoportok is kezdeményezhessenek panaszeljárást.
Párizsi charta az új Európáért (EBEÉ 1990. november 19.) Az
okmányt a kommunizmus bukása utáni demokratikus és egységes
Európa születési bizonyítványának tekinthetjük. Az új Európa felépí-
tésének irányelvei között szerepel: „Megerõsítjük azt, hogy a nemzeti
kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet
élvez, és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van
szabadon kifejezni, megõrizni és fejleszteni ezen identitást megkülön-
böztetéstõl mentesen és a törvény elõtti teljes egyenlõség alapján.”
„Eltökélten arra, hogy elõmozdítsuk a nemzeti kisebbségek gazdag
hozzájárulását társadalmaink életéhez, vállaljuk, hogy tovább javítjuk
helyzetüket.”
A nemzetközi jog értelmében az okmány kötelezi az aláíró államokat,
hogy ezen elvek jegyében cselekedjenek, és hogy az ez irányú jogi
kodifikációs munkában részt vegyenek.
Jelentés az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos szakértõi talál-
kozójáról (Genf, 1991. július 19.) A találkozót a párizsi charta határo-
zata értelmében hívták össze, tekintettel „az erõteljesebb együttmûkö-
dés és a nemzeti kisebbségek jobb védelme szükségességére”. A
jelentés hangsúlyozza: „Az emberi jogok és alapvetõ szabadságjogok
betartása, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait
is, az új Európa alapját képezi.”; „... különösképpen azokon a terüle-
teken kell törekedni a nemzeti kisebbségek kérdéseinek kezelésére,
ahol a demokratikus intézményeknek még meg kell szilárdulniuk” (1.
fejezet 1. bekezdés); „A nemzeti kisebbségek kérdése továbbá a
nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó nemzet-
21
Kommentare zu diesen Handbüchern