
polgáraival, akikhez nemzeti vagy etnikai, vallási vagy nyelvi kapcso-
latok fûzik õket (2. cikk 5. §). Mindezeket a jogokat a kisebbségekhez
tartozó személyek egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival közösségben
gyakorolhatják (3. cikk 1. bekezdés). Elõírja, hogy az államoknak
együtt kell mûködniük a kisebbségekhez tartozó személyeket érintõ
kérdésekben (5. cikk). Megállapítja, hogy az államok által e jogok
gyakorlati érvényesítése érdekében tett intézkedések nem állnak ellentét-
ben az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata által tartalmazott egyenlõség
elvével (8. cikk 3. bekezdés), tehát lehetõvé teszi a pozitív diszkrimináció
alkalmazását. Kovács Péter megfogalmazása szerint nagy eredménye,
hogy a kulturális élettel és az oktatással kapcsolatos szabályaiban (4.
cikk 1–5. §) az államra háruló pozitív, tevési kötelezettség parancsát
egyértelmûen megfogalmazza, ennyiben messze túllépi a Polgári és
politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 27. cikkelyének non
facere obligatióján.
Bíró Gáspár elemzése szerint „alapvetõ módszer-
tani problémája, hogy nem tesz különbséget a formális (közigazgatási
vagy megbízói) úton vita tárgyává tehetõ jogok, valamint az olyan
jogok között, amelyek ugyan univerzális emberi jogok, s közösségben
gyakorolhatók, de élvezetük nem garantálható közvetlenül formális
eljárás útján. Míg az elsõ esetben a jogok alanyai valóban a kisebbsé-
gekhez tartozó személyek, illetve az általuk létrehozott intézmények,
vagyis a jogalanyok konkrét esetben is megnevezhetõk, a második
esetben a jogok alanyai lehetnek összetételükben objektív módon nem
meghatározható csoportok és közösségek. Ez utóbbi kategóriába tar-
toznak a tisztán politikai jogok is, például s saját politikai státus
meghatározásának joga, a részvétel a politikai életben, a nyilvános
politikai szervezkedéshez való jog... A szöveg nem tartalmazza a
nemzeti, etnikai, nyelvi vagy vallási kisebbség fogalmának definícióját,
de az identitás kategóriájára épít.”
Patrick Thornberry úgy véli: bár
a nyilatkozat személyek jogaira vonatkozik, egyes megfogalmazások
esetén azok kollektív dimenziója világosan felismerhetõ; a nyilatkozat
a kisebbségi jogok minimális nemzetközi szintjét tartalmazza, és az
államoktól elvárják ennek meghaladását.
30
Kommentare zu diesen Handbüchern