
függ az államok politikai akaratától, ugyanakkor egyaránt lehetõvé
teszi szûk- vagy tágkeblû kisebbségpolitika folytatását.
A további fejlõdés tendenciái
A kisebbségi jogok biztosítására irányuló nemzetközi kodifikációs
munka az utóbbi években jelentõs léptekkel haladt elõre. A kollektív
jogok érvényesítése terén azonban nem sikerült áttörést elérni. A
nemzetközi fórumok által kidolgozott dokumentumok a politikai moz-
gások és fejlõdés elért szintjéhez képest késésben vannak. Tehát a
kisebbségi jogok kodifikációjának továbbfejlesztésére van szükség.
Véleményünk szerint az egyéni és kollektív jogok érvényesítése
közötti látszólagos ellentmondás feloldható, a kollektív jogokkal szem-
beni ellenérzés hosszadalmas munkával leküzdhetõ. Nemzeti kisebb-
séghez tartozni ugyanis az eddig elfogadott nemzetközi dokumentu-
mok szerint egyéni döntés tárgya. Ennek alapján az egyén jogainak
elsõdlegessége biztosítható a kollektív jogokkal szemben. A kollektív
jogokat ugyanakkor oly módon lehet a jogrendszerbe belefoglalni, hogy
ne helyettesítsék, hanem kiegészítsék az egyéni jogokat. Ekképp olyan
– a nyugati demokráciák alapvetõ komponenseiként megjelenõ –
szabadságjogoknak, mint a gyülekezési jognak, a szólás- és vallássza-
badságnak, valamint a pluralizmus tiszteletben tartásának a gyakor-
lása a kisebbségek számára éppen a kollektív jogok által biztosítható
– véli Csaba K. Zoltáni és Frank Koszorus.
Az egyéni és kollektív jogokkal kapcsolatos politikai és jogi párbe-
szédben kompromisszumos köztes állomások is kialakíthatók. Kovács
Péter szerint „abban az esetben, ha megvan az állam részérõl a
jóindulat és a kisebbség oldaláról az együttmûködési készség, mindig
meg lehet találni a megfelelõ jogi megoldásokat”, még akkor is, ha „az
adott alkotmányos rendszer nem képes befogadni a kollektív jogi
megközelítést”.
A kollektív jogok tételes kodifikációját – miként
említettük – meg kell elõznie egy olyan állapotnak, amikor minden
nemzeti kisebbséghez tartozó személy számára biztosítják a kollektív
dimenziójú egyéni kisebbségi jogok gyakorlását.
Az egyéni és kollek-
tív jogok vitájában az egyéni jogok kizárólagosságának hívei gyakran
állítják szembe egymással a szakszervezeteket és a nemzeti kisebbsé-
34
Kommentare zu diesen Handbüchern