
között a hatóságokkal való viszonyban is használhassák anyanyelvüket”.
Az államfõk kötelezettséget vállaltak arra, hogy végrehajtják az EBEÉ
koppenhágai értekezletének dokumentumaiba és más EBEÉ-dokumen-
tumokba foglalt kisebbségvédelmi elõírásokat és hogy a nyilatkozatba
foglalt politikai kötelezettségeket kötelezõ jogi normák szintjére eme-
lik. Utasítják az Európa Tanács miniszteri bizottságát, hogy a nemzeti
kisebbségek védelmére olyan keretegyezményt dolgozzon ki, amely
pontosítja azokat az elveket, amelyek tiszteletben tartását a kisebbsé-
gek védelmében a szerzõdõ államok vállalják, valamint az Emberi jogok
európai egyezményét a kultúra területén alkalmazandó kiegészítõ
jegyzõkönyv tervezetét, különös tekintettel a nemzeti kisebbségekhez
tartozó személyekre. A nyilatkozat elsõsorban politikai aktus, amely-
nek azonban a kisebbségvédelem területén jelentõs jogi vonatkozásai
és következményei vannak. Bár nem tartalmazza a kollektív jogok és
az autonómia elvét, kötelezettségvállalásai és a további kodifikációs
munka folytatására adott mandátuma folytán elõremutató jellege van.
Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez
tartozó személyek jogairól. Az ENSZ közgyûlése fogadta el 1992.
december 18-án (47/135 határozat). A nyilatkozat az elsõ olyan
ENSZ-dokumentum, amely a kisebbségi jogok egész tárgykörét meg-
kísérli átfogni, és a kisebbségek vonatkozásában az Európa-specifikus
nemzeti jelzõt is tartalmazza. A jogokat olyan személyek számára
biztosítja, akik a címben fellelhetõ négy jelzõvel illetett kisebbségi
csoportokhoz tartoznak.
1. cikkelye szerint az államok kötelesek
megvédeni a kisebbségek nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi
identitását saját területükön, és kötelesek támogatni ezen identitás
fejlesztését. Biztosítja a saját kultúra fejlesztését, a saját vallás gya-
korlását, az anyanyelv használatát és a kisebbségekhez tartozó szemé-
lyek azon jogát, hogy részt vegyenek a kisebbséget érintõ döntésekben
országos – és ahol helyénvaló – regionális szinten (2. cikk 1. és 3. §).
Felszólítja az államokat, hogy hozzanak intézkedéseket az anyanyelven
való tanulás jogának biztosítására mindenütt, ahol lehetséges, és
bátorítsák a saját történelem, hagyományok és kultúra megismerését
(4. cikk 3. és 4. §). Leszögezi, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó
személyeknek joguk van kapcsolatot fenntartani azon államok állam-
29
Kommentare zu diesen Handbüchern