Philips AZ1509/17 Bedienungsanleitung Seite 103

  • Herunterladen
  • Zu meinen Handbüchern hinzufügen
  • Drucken
  • Seite
    / 211
  • Inhaltsverzeichnis
  • LESEZEICHEN
  • Bewertet. / 5. Basierend auf Kundenbewertungen
Seitenansicht 102
Reed Papp ZsuzsannaMagyarország egy elfeledett forrástípusban… 101
maradt fenn: az Nés Djelű kódexekben. AzAdditamenta tartalma rendkívül sok-
rétű. ALiber provincialis eredeti levelek, diplomáciai iratok és jelentések között
húzódik meg. Több okból elképzelhetőnek tartom, hogy atartománylista a kró-
nikásnak alyoni egyetemes zsinat irányában tanúsított érdeklődése miatt került
afüggelékkötetbe. Paris ezen zsinatról szóló leírása sok helyütt hasonlít ahhoz
ahangzatos Brevis nota eorum quae in primo concilio Lugdunensi generali gesta sunt
címet viselő szöveghez, amely egy ismeretlen szemtanú tollából maradt ránk.
39
A Brevis nota egy körülbelül 1280 körül összeállított kódexben található,
amely elvileg kizárja az 1259-ben meghalt Paris hozzáférését.
40
Ennek ellenére
bizonyosnak tartom, hogy Paris aránk maradt példányhoz hasonló összeállítású,
apápai kancellária által készített munkából szerezte ezeket aszövegeket. ALiber
provincialis tehát valószínűleg azsinati dokumentumokkal együtt érkezett Paris-
hoz, aki felismerte egy ilyen dokumentum hasznát történelmi művének kiegészí-
tésében. Akézírás alapján az is biztosra vehető, hogy atartománylistákat maga
Paris foglalta munkájába. Érdekes azonban, hogy saját, bizonyítottan széles-
körű földrajzi és egyházi tudásából semmit sem tett hozzá adokumentumhoz.
Paris egyetlen újítása atartománylisták történetében egy kis pergamendarabkán
maradt az utókorra: az Njelű kéziratba toldott cédula tanúskodik arról, hogy
Paris megpróbálta az összes püspökséget városnevenként betűrendes névmuta-
tóba foglalni. Sajnos csak egy sietős vázlat maradt ránk az Lkezdőbetűjű váro-
sokról, és egy listarészlet afrancia püspökségekről.
41
Atartománylista ugyan
mindkét kötetben az utolsó előtti helyet kapta, de akereszthivatkozások és betű-
rendes mutatók iránti vonzalmát gyakran kimutató szerző kissé esetleges index-
töredékéből arra következtethetünk, hogy alistákat gyakran kézikönyvként for-
gatták, melyeknél elsődleges fontosságú volt akönnyű kezelhetőség.
Fontos megemlíteni, hogy Paris egyedül ezen akis vázlatos dokumentumon
tesz tanúbizonyságot arégióról alkotott pontosabb, gyakorlati ismereteiről. Maga
atartománylista szinte automatikus másolás útján került az Additamentába, és
annak szövegét Paris később sem korrigálta. Ezen akis betoldott lapon azonban
világossá válik, hogy atartománylista szövegének konzervatív megőrzése nem fel-
tétlenül jelenti azt, hogy akrónikásnak nem voltak egyéb ismeretei az abban fog-
laltakkal kapcsolatban. Paris ugyanis azon kívül, hogy betűrendbe tette ahelyne-
veket, egyes esetekben megadta aváros nem-latin nevét is, de ezen példák egyike
39
Bologna, Colegio de España, 275. Akézirat oldalainak digitalizált képe megtekinthető: http://
irnerio.cirs d.unibo.it/browser/275/001/ (letöltés ideje: 2009. augusztus 25.). Ludwig Weiland
(Weiland (Hrsg.) 2003 [1896]: 507–516) kora szerkesztői eljárásának megfelelően atökéletes
szöveget igyekezett rekonstruálni aszámára elérhető szövegek alapján (Innocentii concilium Lug-
dunense, 1245). Kiadása abolognai mellett akövetkező kéziratokra is támaszkodik: Vatikán,
Biblioteca Apostolica Vaticana, Cod. Ottobon. Lat. 2520 és Cod. Vat. Lat. 4734.
40
Michael Tangl hipotézise, miszerint Paris hozzáfért akézirathoz. Tangl 1891: 247. Liebermann
és Lunt ellenvéleményét lásd Liebermann 1888: 92; Lunt 1918: 76.
41
AzN kézirat tartománylistájába (fol. 162v–166v; Chronica majora VI. 446–463, 215. sz. szöveg)
toldott kisméretű pergamenlap (fol. 163v–164r; Chronica majora VI. 463–464, 216. sz. szöveg).
Seitenansicht 102
1 2 ... 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 ... 210 211

Kommentare zu diesen Handbüchern

Keine Kommentare