
182 KORALL 38.
bemutatni, vagyis kitérni arra, milyen szerepet játszott tulajdonképpen a(dél-)
német kereskedelmi és gazdasági életben, illetve – döntő részben az így szerzett
tapasztalatainak, kapcsolatainak és pozíciójának köszönhetően – Zsigmond kör-
nyezetében. Ugyanakkor utalni kell arra, hogy abevezetőben érintett kérdések-
kel Skorka Renáta részletesebben „Akalandor krónikás – Eberhard Windecke
emlékirata Zsigmond királyról és koráról” című PhD-disszertációjában foglalko-
zott, sebben Windecke itineráriuma mellett egy, akrónikásra vonatkozó, eddig
fellelt iratok magyar nyelvű regesztáit tartalmazó okmánytár is helyet kapott.
Windecke művének megítélése éppen olyan ambivalens, mint Luxemburgi
Zsigmondé. Ottokar Lorenz a19. században igencsak leszedte akeresztvizet
Windeckéről és az emlékiratról, és azt egyszerűen „amainzi tőzsdespekuláns
éves pénzügyi beszámolójaként” emlegette.
21
Peter Johanek viszont okkal muta-
tott rá, hogy atörténész amunka pontatlanságai és megbízhatatlansága ellenére
minduntalan arra kényszerül, hogy hivatkozzon akönyvecskére,
22
vagy ahogy
azt maga Windecke nevezte, „das keiser Sigesmundus-büch und was bi sinem leben
eins teils gescheen ist (Zsigmond császár könyve, saz életében történt dolgok egy
részének elbeszélése” (337.).
23
Akrónika valamelyest betölti a„valódi” udvari
történetírás hiánya okozta űrt, amennyiben az nem más, mint „egy könyv [Zsig-
mond] politikájáról […], amelynek – Windecke szándéka szerint – atehetsé-
ges és erényes uralkodó dicsőségét és emlékét kell megőriznie”.
24
A381 fejezet
ugyanakkor egyben aszerző biográ ája is: saját – azaz adélnémet polgárság és
városi elit befolyásos, uralkodóbarát köreinek – világa és tettei ugyanolyan súly-
lyal kerültek megörökítésre, mint acsászáré. Ezt arendkívül színes, életteli nar-
ratívát veheti most, Skorka Renátának köszönhetően, kezébe az olvasó.
Kondor Márta
HIVATKOZOTT IRODALOM
Altmann, Wilhelm 1893: Eberhard Windeckes Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeit-
alters Kaiser Sigmunds. Berlin.
Baum, Wilhelm 1993: Kaiser Sigismund. Hus, Konstanz und Türkenkriege. Graz.
Beinho , Gisela 1995: Die Italiener am Hof Kaiser Sigismunds, 1410–1437. Frankfurt
am Main.
Droysen, Johann Gustav 1857: Eberhard Windeck. Abhandlungen der philoligisch-histo-
rischen Classe der sächsischen Gesellschaft der Wissenschaften (3.) 149–229.
Dvořákova, Daniela 2009 [2003]: Alovag és királya. Stiborci Stibor és Luxemburgi
Zsigmond. Képek és történetek egy középkori magyar nemes életéből. Pozsony. [Első,
2003-as szlovák kiadása: Rytier ajeho kráľ. Stibor zo Stiboríc aŽigmund Luxem-
burský. Budmerice.]
21
Lorenz 1886: 294–301.
22
Johanek 2006: 145.
23
Altmann 1893: 449.
24
Johanek 2006: 145.
Kommentare zu diesen Handbüchern