Philips AZ1509/17 Bedienungsanleitung PDF herunterladen (Seite 37)

Körmendi Tamás • A magyarság ábrázolása a nyugat-európai elbeszélõ forrásokban… 35

Liudprand pedig abajor területek ellen 900-ban vezetett kalandozó hadjárat

leírásába fűzi bele, hogy amagyarok „ittak alegyilkoltak véréből”.

Azössze-

hasonlító  lológia eredményeinek köszönhetően ma már többé-kevésbé tisztán

látunk azzal kapcsolatban, hogy miképpen vetülhetett őseinkre az emberevés

gyanúja. Akérdésről talán azért sem haszontalan röviden szót ejtenünk, mert az

ezzel foglalkozó egyetlen tanulmány szerzője, Eckhardt Sándor két helyen sajná-

latos módon félreértette forrásainkat.

Először is Eckhardt szintén két kútfőben vélte felfedezni „amagyar kan-

nibálizmus meséjét” – csakhogy nála Regino mellett nem Liudprand műve

szerepelt, hanem amagyar Anonymusé.

Anévtelen jegyzőnél valóban meg-

találjuk az Eckhardt által idézett részletet, amely szerint „az említett nép […]

oly kegyetlenné vált, amint erről néhány történetíró szól, hogy hirtelen harag-

jukban emberhúst ettek és emberek vérét itták”,

ám ez amegjegyzés ott nem

amagyarokra vonatkozik, hanem aszkítákra.

Eckhardt továbbá úgy vélte,

hogy aszkíták kannibalizmusának motívuma már a3. századi római történet-

írónál, Iustinusnál is felbukkant – sőt, ezzel kapcsolatban aRegino krónikájá-

nak első kritikai kiadását gondozó jeles német forráskutató, Georg Heinrich

Pertz tekintélyére hivatkozott. Pertz azonban egyetlen szóval sem állította, hogy

Regino amagyarok emberevéséről szóló részletet Iustinusnak aszkítákról szóló

leírásából vette volna át; sőt, ha  gyelmesebben megnézzük az általa szerkesz-

tett kommentárt, abból az derül ki, hogy két terjedelmesebb Iustinus-parafrázis

között éppen az anéhány mondat nem vezethető le arómai szerző munkájából,

amely aminket érdeklő részletet tartalmazza.

Mindez azért különösen érdekes,

mert ekét, viszonylag komoly tévedése ellenére Eckhardt mégis csak maradandó

eredményre jutott azzal kapcsolatban, hogy honnan vehette Regino amagyarok

vadállati kegyetlenségét jól illusztráló tételét. Eckhardt mutatott rá ugyanis arra,

hogy Sevillai Izidornak a7. század elején keletkezett, Etymologiae című munkája

szerint aSzkítiát lakó népek közül „némelyek földet művelnek, némelyek – ször-

nyűségesek és ádázak lévén – emberhússal és emberek vérével élnek.”

Azutolsó

egyházatyaként tisztelt Izidor elegfontosabb műve aligha lehetett ismeretlen

MGH Script. rer. Germ. XLI. 37; HKÍF 214 (Sebők Ferenc ford.).

Eckhardt 1930: 89–90.

SRH I.36.

Viszonylag könnyen megfejthető az is, hogy Anonymus mi alapján jutott ennek az adatnak

abirtokába. AGesta Ungarorumban ugyanis közvetlenül az idézett részletet megelőzően és azt

követően is olyan passzusok szerepelnek, amelyek feltűnő (és már afentebb idézett kritikai

kiadás apparátusának készítője, Pais Dezső által is szóvá tett) párhuzamot mutatnak Regino

krónikájának fentebb általunk is idézett feljegyzéseivel amagyarok első felbukkanásáról. Alig-

hanem aprümi apát krónikájából való tehát aszkíták emberevő természetének tétele is. ARegi-

nónál amagyarokkal kapcsolatban említett motívumot azonban Anonymus aszkítákra ruházta,

sezzel – tudatosan vagy sem – tulajdonképp visszajutott ahhoz aSevillai Izidornál (Isidorus

Hispalensis: Etymologiae XIV, 3, 32; kiadva PLLXXXII. 523) megőrződött, kora középkori

felfogáshoz, amely eredetileg is az ókor legendás lovasainak juttatta ezt akétes dicsőséget.

MGH SSI. 600.

PLLXXXII. 523 (Isidorus Hispalensis: Etymologiae XIV, 3, 32); Eckhardt 1930: 90.

1 2 ... 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 ... 210 211

Kommentare zu diesen Handbüchern

Keine Kommentare

Philips AZ1509/17 Bedienungsanleitung Seite 37

Kommentare zu diesen Handbüchern

Verwandte Produkte und Handbücher für Nein Philips AZ1509/17