Philips AZ1509/17 Bedienungsanleitung PDF herunterladen (Seite 165)

KÖNYVEK • Kenyeres István: A budai mészárosok középkori céhkönyvei és kiváltságlevelei 163

lyére vonatkozó adatokat. Azállatok levágására szolgáló vágóhíd, illetve ahús

darabolására és árusítására fenntartott mészárszékek helyének meghatározásakor

aszerző acéhkönyvön kívül aBudai Jogkönyvet és egy 1474-es oklevelet hív

segítségül. Feltételezése szerint anémet mészárszékeknek nem csupán aSzent

György piac, de aváralja piactere is otthont adhatott. Acéhkönyv, illetve –

miként aszerző nevezi – számadáskönyv utal arra ahárom házra, egy konyhára,

valamint abőrök raktározására szolgáló házra, melyek anémet mészáros céh

vagyonát képezték. Ezek földrajzi helyzetének pontos meghatározására további

források hiányában Végh András nem vállalkozhatott. Amészáros mesterek ház-

tulajdonának és – feltételezhetően – egyszersmind lakhelyének megállapítása

összetett forráselemzést kívánt aszerzőtől. Acéhkönyvben szereplő céhtagok

akorábban már említett budai bortizedjegyzékben történő azonosítása, valamint

egy 1504-ben kiállított, házeladást rögzítő oklevél elemzése nem csupán huszon-

két mester lakóingatlanának megállapítását tette lehetővé, de Végh eredményei

kiegészítik Kubinyi korábban ismertetett kutatásait is, például acéhkönyv olyan

jelentős szereplőjének esetében, mint Schreiber Wolfgang céhmester. Aszerző

rámutat, hogy anémet mészárosok lakhelye, ha nem is kizárólagosan, de az ese-

tek jelentős részében aMészáros utcában keresendő. Aközépkori Mészáros utca

földrajzi helyzetének meghatározásakor, illetve más, acéhkönyvben előforduló

helynevek azonosításakor Végh Andrást aközépkori Budát érintő, korábbi hely-

rajzi kutatásai is segítették.

Németh János acéhkönyv nyelvészeti elemzése során mindenek előtt az

írnoki kezek elhatárolásának nehézségére hívja fel a gyelmet, hiszen aforrás-

ban gyakran előforduló jelenség, hogy ugyanazon sorban egyszerre több írnok-

tól származó bejegyzés is felfedezhető. Acéhkönyv német anyanyelvű jegyzőinek

száma háromra tehető, írásuk a16. század első felére jellemző délnémet szoká-

sokkal megfeleltethető, de túlzottan igényesnek nem mondható, míg anegyedik

írnok anyanyelve nagy bizonyossággal amagyar volt. Aszerző az oklevéltárban

szereplő, 1494-es kiváltságlevél 17–18. század fordulóján születhetett német for-

dításának, és az 1696-os céhlevélnek anyelvezetét vizsgálva megállapítja, hogy

azokra a17–18. századi német kancelláriai nyelv, vagyis amellékmondati kötő-

szavak és az elöljárószók sokszínűsége, valamint ajelentésfokozó melléknevek

alkalmazása jellemző.

A Budapest Főváros Levéltárában őrzött, abudai német mészárosok céh-

könyvét magába foglaló papírkódex bemutatását Rozsondai Marianne bevezető

tanulmányában olvashatjuk. Aszerző megállapításai szerint akódex feltételezhe-

tően az 1500-as években, egy budai könyvkötőműhelyben készülhetett, sa kötés

– talán akönyvkötő származásából fakadóan – német igazodást mutat, akárcsak

acéhkönyv íráshordozójául szolgáló 242 jó minőségű, vélhetően Innsbruckból

származó, merített papírlap.

Végh András: Buda város középkori helyrajza. (Monumenta historica Budapestinensia 15–16).

I–II. Budapest, 2006–2008.

1 2 ... 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 ... 210 211

Kommentare zu diesen Handbüchern

Keine Kommentare

Philips AZ1509/17 Bedienungsanleitung Seite 165

Kommentare zu diesen Handbüchern

Verwandte Produkte und Handbücher für Nein Philips AZ1509/17