Philips AZ1509/17 Bedienungsanleitung Seite 192

  • Herunterladen
  • Zu meinen Handbüchern hinzufügen
  • Drucken
  • Seite
    / 211
  • Inhaltsverzeichnis
  • LESEZEICHEN
  • Bewertet. / 5. Basierend auf Kundenbewertungen
Seitenansicht 191
190 KORALL 38.
társadalmi viszonyrendszerével, egészséggel illetve betegséggel, közegészségüggyel,
stb. kapcsolatos, különböző műfajú kéziratok regesztáit, vagy egykorú nyomtatott
kiadványok vonatkozó adalékait.
3
AMagyary-Kossa Gyula körül kialakult szel-
lemi műhelyből indult aII. világháború utáni időszak jeles orvostörténésze Daday
András, aki aMagyar Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltárában fellelhető,
szinte kimeríthetetlen anyagból az 1740 és 1790 közötti időszakra gyűjtött össze
meglehetősen terjedelmes anyagot. Azegyes hivatalos és nem hivatalos orvoslók
(kuruzslók, bábák, kirurgusok, patikusok, orvosdoktorok) személyét, munkavég-
zését, ajárványügyet, gyógyvizek és gyógyforrások használatát, az orvosképzést
érintő iratok a18. század második felében sorra egymás után kibocsátott helytartó-
tanácsi rendelkezések végrehajtásának, vagy éppen be nem tartásának útját köve-
tik nyomon.
4
Linzbauer, Magyary-Kossa és Daday forráskiadványai alapvetően
országos hatáskörű intézmények által kibocsátott, nagyobb részt országos jelentő-
ségű orvostörténeti iratok tematikus és kronológikus gyűjteményének tekinthe-
tők. D.Szakács Anitának asoproni hivatalos gyógyítók végrendeleteit közreadó
kötete azonban lehetőséget kínál arra, hogy hosszú időtartamban, mintegy két és
fél évszázadon keresztül egy város mikroközegében kövessük nyomon az egészség-
ügyi struktúra meghatározó szereplőinek társadalmi, gazdasági, kulturális körülmé-
nyeit, illetve ezek változásait.
A kötet elején akét bécsi orvostörténész, Sonia Horn és Monika Grass beve-
zető tanulmánya igen érzékletesen mutatja be aközépkori és akora újkori Nyugat-
és Közép-Kelet-Európára jellemző egészségügyi struktúra szereplőit. Akövetkező
forrásközlő részben összesen 95 német és egyetlen magyar nyelvű végrendelet szö-
veghű átiratát találjuk. A15 orvosdoktor, 13 sebész, 25 gyógyszerész, 22 borbély,
13 fürdős és 3 bábaasszony testamentuma hűen leképezi akötet bevezetőjében is
jellemzett egészségügy erősen hierarchizált, az idők folyamán egyre látványosabban
hivatalos és nem-hivatalos gyógyítókra osztódó, kora újkori szerkezetét. A16–18.
századi Sopron egészségügyi kultúráltság és igényesség szempontjából akorabeli
Magyarországnak – néhány felvidéki város mellett – alegfejlettebb területei közé
tartozott. Apotenciális végrendelkezők ahivatalos gyógyítóknak a18. századra
számban egyre növekvő táborából kerültek ki. Adiagnosztizáló, gyógymódokat
előíró, recepteket összeállító orvosdoktorok mellett ott találjuk amanuális, vérrel
járó beavatkozásokat végző „operatőröket”, avizsgázott sebészeket és borbélyokat,
akik egészen a18. század utolsó harmadáig céhes keretek között dolgoztak, majd
az 1770-es évektől kezdtek el önállósulni. Ugyancsak céhekbe tömörültek aköpö-
lyözést, fürdőterápiát végző fürdősök. Ahivatalos gyógyítók csoportjába tartoztak
3
Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. I–V. Reprint kiadás. Magyar Orvosi Könyvki-
adó, Budapest, 1929–1940.
4
Daday András (1889–1975) aMagyar Országos Levéltár Helytartótanácsi Levéltárában végzett
kutatómunkája során készített latin és német nyelvű kéziratait aMagyar Tudománytörténeti
Intézet munkatársai Gazda István szerkesztésében, magyar nyelvű fordításban 2005-ben poszt-
humusz adták ki. Lásd Daday András: Újabb kuriózumok az orvostudomány magyarországi tör-
ténetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.
Seitenansicht 191
1 2 ... 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 ... 210 211

Kommentare zu diesen Handbüchern

Keine Kommentare