Philips AZ1509/17 Bedienungsanleitung Seite 159

  • Herunterladen
  • Zu meinen Handbüchern hinzufügen
  • Drucken
  • Seite
    / 211
  • Inhaltsverzeichnis
  • LESEZEICHEN
  • Bewertet. / 5. Basierend auf Kundenbewertungen
Seitenansicht 158
KÖNYVEK • Kubinyi András – Laszlovszky József – Szabó Péter: Gazdaság és gazdálkodás… 157
Márton Pénzgazdálkodás és monetáris politika akéső középkori Magyarországon című
kötete.
2
Általánosnak azonban az mondható, hogy aközépkorkutatók agazdaság-
történet tárgykörében inkább az egyes részkérdéseket helyezték előtérbe, és ezek-
hez kapcsolódóan írtak hosszabb-rövidebb tanulmányokat. Még rosszabb ahely-
zet akolostori gazdálkodás kapcsán, hiszen kifejezetten etémakörre vonatkozó
írások, ahogy F.Romhányi Beatrix rámutat, alig készültek (Kolostori gazdálkodás
aközépkori Magyarországon). Szükség lenne néhány fontos segédletre is, mint pél-
dául egyes pénzverő kamarák archontológiájára, vagy aműhely- és mesterjegyek
összeállítására és közzétételére. Azelőbbit Gyöngyössy Márton (Pénzverés és pénz-
ügyigazgatás (1387–1526), az utóbbit Feld István (Importtárgyak mint aközépkori
Magyarország gazdaságtörténeti forrásai) javasolta.
Minden tanulmány, különböző formában és mélységben ugyan, de vizsgálja az
adott téma forrásadottságait, forrásainak feldolgozottságát. Azírott források bemu-
tatása során több szerző is rámutat arra, hogy akutatás nem állhat meg amohácsi
vésznél, hanem az 1526 után keletkezett dokumentumokat is fel kell használni,
hiszen azok sok esetben középkori vonatkozású információkat is tartalmaznak.
Draskóczy István például arra hívja fel a gyelmet, hogy asóbányászat és sókeres-
kedelem vizsgálata során adatok nyerhetők akéső középkorra vonatkozóan Hans
Dernschwam leírásából (Só aközépkori Magyarországon). Kenyeres István avárura-
dalmi vizsgálatok kutatásának időhatárát a16. század második felénél húzza meg
(Váruradalmi gazdálkodás akéső középkorban). F.Romhányi Beatrix szintén elke-
rülhetetlennek látja aMohács utáni anyag bevonását, hiszen agazdálkodás struk-
túrája csak hosszabb távon, és fokozatosan változott meg, miként Petrovics István
is úgy látja, hogy atörök adóösszeírások amezővárosok kapcsán számos kérdésre
segíthetnek választ adni (A középkori mezővárosi gazdálkodás).
Kimondottan régészeti források kerülnek előtérbe arégészeti állattanhoz
kapcsolódó cikkek sorában, ahol Daróczi-Szabó László akirályi központok és
avárak (Középkori királyi központok és várak állathasznosítása), Lyublyanovics
Kyra aváros (Városi állattartás aközépkorban), Daróczi-Szabó Márta pedig afal-
vak állattartását mutatja be (Állattartás aközépkori falvainkban). Bartosiewicz
László ahalászat (A középkori halászat és viza), Gál Erika avadmadarak (A közép-
kori madarászat régészeti állattani emlékei), végül Kováts István acsontmegmun-
kálás kérdését járja körül (A középkori csontmegmunkálás).
Az írott források és arégészeti kutatások által feltárt adatok egymást kiegé-
szítő, akutatást elősegítő módjára hívja fel a gyelmet Laszlovszky József beve-
zető tanulmánya (Késő középkori gazdaság és gazdálkodás Magyarországon: forrá-
sok és módszertani kérdések). Nagy Balázs szintén ennek fontosságát hangsúlyozza,
amikor rámutat arra, hogy akülkereskedelem tatárjárásig tartó időszakához
az írott forrásokban található szórványadatokból nyerhető információkat
a régészeti feltárások eredményei  nomíthatják (Magyarország külkereskedelme
2
Gyöngyössy Márton: Pénzgazdálkodás és monetáris politika akéső középkori Magyarországon.
(Doktori Mestermunkák.) Gondolat Kiadó, Budapest, 2003.
Seitenansicht 158
1 2 ... 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 ... 210 211

Kommentare zu diesen Handbüchern

Keine Kommentare