Philips AZ1412 Bedienungsanleitung PDF herunterladen (Seite 128)

XXIII. János a keresztény egységgel kapcsolatos nézeteit először részleteseb-

ben a június végén megjelent Ad Petri Cathedram kezdetű enciklikájában fejtette ki.

Az ökumenizmusról szólva a pápa a szokásosnál jobban kiemelte ugyan, hogy az

egység milyen szintre jutott el, a történelmi feltételek és az egyház eszkatológikus

dimenziója ismeretében ugyanakkor úgy vélte, hogy a teljes egység csak az idők végén

valósulhat meg.

A pápák és a kommunizmus

XII. Piusz egész papi-diplomáciai pályafutását a 20. század totalitárius ideológiáival

való szembesülés jellemezte. A második világháború - és a nácizmus veresége - után

pedig a kommunizmus térnyerése jelentette pápaságának talán legnagyobb kihívását.

A későbbi pápa vatikáni államtitkárként szerzett tapasztalatai és a marxizmus elméle-

tének alapos ismerete nyomán már az 1930-as években meggyőződött arról, hogy a

kommunizmus lényegileg ateista, és mint ilyen gyökerében egyházellenes. Később

pápaként is azt a nézetet képviselte, hogy a kommunizmus olyan ellentétes világnéze-

tet képvisel, amellyel nem lehetséges és nem is szabad kiegyezni. A Szent Officium

1949-es, a kommunistákkal való bármiféle együttműködést elítélő dekrétuma

ezért

nemcsak a Kelet- és Nyugat-Európában lejátszódó eseményekre - Mindszenty bíboros

elítélésére, a csehszlovák nemzeti egyház létrehozását célzó kísérletre,

valamint az

olasz és francia kommunista pártok növekvő befolyására - adott konkrét reakció volt,

hanem tágabb lelkipásztori célokat is szolgált, amennyiben az egyházat, sőt magát a

keresztény civilizációt is fenyegető marxista ideológia veszélyeivel kapcsolatban kí-

vánt a híveknek világos útmutatást adni.

Míg XII. Piusz lelkipásztorként a kereszténység és a kommunizmus közötti

kibékíthetetlen elvi ellentétet hangsúlyozta, tapasztalt diplomataként egy modus

vivendi kialakításának lehetőségét sem zárta ki. Diplomáciai pályafutása alatt szerzett

tapasztalatai alapján ugyanakkor világos volt számára, hogy tárgyalni csak akkor sza-

bad, ha a párbeszéd egyenlő felek között folyik, és ha a tárgyalópartner megfelelő

garanciákkal igazolja megegyezési szándékának komolyságát. A pápa az 1950-es évek

elejétől kezdve ezért két alapfeltételt fogalmazott meg, melyek a békés egymás mellett

élés biztosításához szükségesek: a polgári szabadságjogoknak és az egyház szabadsá-

gának garantálását.

XII. Piusz párbeszédre való készségét jelezte egyúttal az is, hogy

alig három évvel a Szent Officium exkommunikációs dekrétumának megjelenése után

megnyilatkozásaiban javasolta a „téves és hazug" tanok, illetve az „irgalomra és szere-

tetre méltó" emberek közötti különbségtételt, és nem a keresztény hittel összeegyez-

tethetetlen rendszer ellen, hanem elsősorban a béke és az egyes népek földi boldogulá-

sa mellett emelte fel a szavát.

Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy „a katolikus egyház

nem azonosítja magát a nyugati kultúrával; egyébként sem azonosítja magát egyetlen

civilizációval sem, hanem kész szövetséget kötni bármely civilizációval".

A pápa a fenti megfontolásokból tehát nem zárkózott el mereven a kapcsola-

tok elől, amikor 1956-tól a Szovjetunió mind több csatornán keresztül tapogatózni

kezdett, de a Szentszék a szovjet közeledési kísérleteket mindaddig csupán taktikai

lépésnek tekintette, amíg a rendszer nem adta kézzelfogható jelét annak, hogy az egy-

házzal szembeni, addig ellenséges magatartása megváltozott. 1956 nyarán XII. Piusz

ezért várakozó álláspontra helyezkedett: várta, hogy az együttműködést szorgalmazó

szavakat a tárgyalás komolyságát garantáló konkrét tettek is kövessék.

1 2 ... 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 ... 183 184

Kommentare zu diesen Handbüchern

Keine Kommentare

Philips AZ1412 Bedienungsanleitung Seite 128

Kommentare zu diesen Handbüchern

Verwandte Produkte und Handbücher für Nein Philips AZ1412