Philips AZ1412 Bedienungsanleitung PDF herunterladen (Seite 77)

Az 1536-ban létrejött közjogi konstrukció 1660-ig tartott, amikor az 1536-oshoz képest még in-

kább forradalminak nevezhető alkotmányos változásokra került sor: kezdetét vette az abszolutizmus 1848-ig

tartó korszaka (3. rész). A már említett roskildei békét jóváhagyó koppenhágai béke (1660) okozta sokk és a

pénzügyi bajok orvoslása következményeként 1660-ban a király országgyűlést hívott össze. Az uralkodó,

kihasználva a főnemesi országtanáccsal szembeni ellenszenvet, elérte, hogy a gyűlés feloldozza őt korábbi

koronázási esküje alól, majd az országgyűlés kimondva a monarchia örökletességél a királyra bízta az új

politikai berendezkedés kidolgozásának jogát. Ennek eredményeként született meg végül 1665-ben egy

olyan alkotmány, amely abszolút monarchiává változtatta Dániát, mégpedig társadalmi konszenzussal, mely

egészen 1848-ig fennállt. A szóhasználat nem tévedés, hiszen maga a törvény szövege is alkotmánynak

hívja ezt az ún. „Király/örvényt", amely a király kezébe adta a teljhatalmat (adózás, törvényhozás stb.). s

mindössze az augsburgi hitvallás szerinti hitelvek megtartása és az ország oszthatatlansága, valamint a

trónöröklés rögzített rendjének változatlan fenntartása szerepelt korlátként. Sor került továbbá a nemesi

privilégiumok eltörlésre is. a címek ugyan megmaradtak, de minden lényeges előjog nélkül (pl. a hivatalvi-

selésben).

Ugyanakkor a politikai változásokkal párhuzamosan már 1660-tól megindult „Dánia államéleté-

nek teljes újjászervezése", melynek legfőbb elemei a következőkben foglalhatók össze: a központi igazga-

tásban létrehozták az ún. kollégiumokat („minisztériumokat"), felállították a Legfelsőbb Bíróságot (1661)

—

ez egyfajta igazságügyi kollégiumként is működött, s bár hivatalosan csak 1753-ban lett független az ural-

kodótól, a gyakorlatban ez már korábban bekövetkezett, ami a bíráskodás és a közigazgatás szétválását

jelentette -, a helyi igazgatásban pedig a megszervezték a megyéket, melyek élére fizetett királyi tisztviselők

kerültek (1662). 1700-ra Dánia ugyanakkor „modern adóztató állammá" vált, s „lakosságához viszonyítva, a

korabeli Európa leginkább militarizált állama lett, szárazföldi haderejének mozgósítottsága Poroszországé-

val vetekedett, haditengerészete pedig jelentősebb volt a svéd és a porosz tengeri haderőnél is".

A szerző ezen megállapításai - amelyek a könyv harmadik részének „Régi abszolutizmus" című

alfejezetében olvashatók - azért is érdekesek, mert európai kontextusba, az ún. fiskális-katonai állam kiala-

kulásának összefüggésébe helyezik egy olyan ország államfejlődését, amelyről nemcsak Magyarországon

alig lehet olvasni valamit, de amely kimarad a nagy idegen nyelvű összefoglaló munkákból is, mint például

a Cli. Storrs szerkesztette Tlie Fiscal-Military State in Eighteenth-Century Europe (Ashgate, 2009) című

műből (ismertetését lásd a Á7fV5ban). Továbbá adalékul szolgál ez a rész az Oroszországgal foglalkozó

történész számára is, minthogy Nagy Péter reformjainak egy részét dán és svéd minták (kollégiumok, rang-

táblázat) inspirálták.

Ugyancsak alkalmazható a „hiánypótló" jelző a harmadik rész második nagy egységére is. a dán

felvilágosult abszolutizmus korszakáról írott fejezetre, melynek új korszaka nyílt meg 1784-től, amikor a

trónörökös váratlanul megjelenve az államtanács ülésén a kormányzásra alkalmatlan apjától átvette az

ország vezetését, először csak régensként, majd apja halálával, 1808 után királyként. (Megint csak eszünkbe

juthat egy orosz párhuzam 1801-ből. amelynek azonban egészen más lett a kimenetele a sajátos orosz viszo-

nyok miatt, minthogy a jogintézményeknek ott nem volt tradíciójuk: I Sándor csak apjának, I. Pálnak a

halálához vezető összeesküvés árán vehette át a hatalmat.) A 18. század végén és a 19. század első éveiben

„a jobbágyfelszabadítás mellett az állampolgári jogegyenlőség" megteremtésére is számos intézkedés tör-

tént, társadalmi szempontból ekkor történt meg Dániában a modernizálás.

A következő, negyedik rész az 1848-as forradalmi hullám lecsapódásaként létrejött 1849-es pol-

gári alkotmánytól, azaz az alkotmányos monarchia megteremtésétől az 1953-as alkotmánymódosításig eltelt

időszak folyamatait és annak főbb csomópontjait (1866, 1915) elemzi. Az 1849-es alkotmány betűje Dániát

„korlátozott monarchiának" deklarálta. Kimondta a királyság örökletes jellegét - ennek rendjét továbbra is

az 1665-ös törvény határozta meg, amit csak háromnegyedes többséggel változtathatott meg az országgyűlés

a király javaslatára -, továbbá azt, hogy a király csak evangélikus lehel. Emellett kimondta, hogy a törvény-

hozó hatalom az országgyűlést

(Rigsdag)

és a királyt közösen illeti meg. valamint deklarálta az igazságszol-

gáltatás függetlenségét és azt is, hogy az evangélikus egyház Dánia államegyháza. Az új alkotmány az

országgyűlést kétkamarássá tette (Folketing - alsóház, Landsting - felsőház), melynek szabályozásban

visszaköszönt az USA törvényhozásának példája. Az 1866-os alkotmánymódosítást, csakúgy mint 1660-ban

is, egy területi veszteséggel járó politikai krízis, most Schleswig és Holstein elcsatolása hívta életre.

Az 1953-as alkotmány az 1849-es júniusi alkotmányra épült, „akár annak újból átdolgozott ki-

adásának tekinthető", s így Dánia polgári alkotmánytörténete szerves fejlődést mondhat magáénak. Ezen

szabályozás kapcsán ki kell emelni, hogy megszüntette a felsőházat, és az országgyűlés Folketing néven

szerepelt tovább, a rendi korszakból a polgári korra hagyományozott Rigsdag elnevezés pedig megszűnt.

A szerző az utolsó részben az 1953-as szabályozás hatásának ismertetésétől eljut - ahogy a könyv

címe is ígérte - napjainkig, bemutatva többek közt a pártok, az ombudsman intézményét és a Feröer-

szigetek valamint Grönland sajátos helyzetét. Itt megint csak érdekes és meglepő (vagy inkább meghökken-

tő) információkkal szembesülünk: például hogy Grönland 1953-ig gyarmatnak számított, majd 1979-ben

népszavazást tartottak Grönlandon, de az „nem vált le Dániáról", s még ugyanebben az évben életbe lépett a

1 2 ... 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ... 183 184

Kommentare zu diesen Handbüchern

Keine Kommentare

Philips AZ1412 Bedienungsanleitung Seite 77

Kommentare zu diesen Handbüchern

Verwandte Produkte und Handbücher für Nein Philips AZ1412