
30
Quadrigára utal a Hippodromban. (Vő. Lucia Borelli Vlad, Anna Guidi ľ oniony. Quellen und Texte zu den
Pferden von San Marco. In: Die Pferde von San Marco. Berlin, 1082. 25-33.) Azon Konstantinápolyiba
látogató utazóknak, akik ismerték Szent Márk lovait, nem esett nehezükre, hogy a lovak egyik helyen érzé-
kelhető hiányából és másik helyen tapasztalható látványából levonják a maguk következtetéseit.
38
A már 1454-ben elkészült a latin fordítás újabb kiadása alapján: Manuele Crisolora: Le due Rome.
Confronto tra Roma e Costantinopoli. Con la trad, latina di Francesco Aieardi. Szerk.: Francesco Niutta.
Bologna, 2001. IV. 15-23., 68-78. Vö. Christine Smith. Architecture in the Culture of Early Humanism
Ethics, Aesthetics, and Eloquence, 1400-1470. Oxford, 1992. 166. A szöveg angol nyelvű fordítása uo.
199-215. A legújabb görög nyelvű kiadás: Cristina Bil ló. Manuele Crisolora, Confronto tra l'Antica e la
Nuova Roma. In: Medioevo greco. numero „zero" (2000) 1-26.
" Összefoglaló jelleggel Lorenzóhoz: Franco Gaela: Sloriografia, coscienza nazionale e politica culturale
nella Venezia del Rinascimento. In: Storia delia cultura veneta dal primo Quattrocento al concilio di Trento.
Szerk.: Girolamo Arnaldi-Manlio Pastore Strocchi. Vicenza, 1980-1981. I. 16-25.
40
Bessarion Velencének adományozta az elsősorban görög kéziratokból álló gyűjteményét, megteremtve
ezzel a Biblioteca Marciánát. - A ford. Marino Zorzi La libreria di San Marco. Libri, lettori. societa nella
Venezia dei Dogi. Milano, 1987. 23-61.
41
Demus: The Church, i. m. 113-114. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Szent Márk-székesegyház
nyugati homlokzatát még a 14. század első felében is olykor a lovak nélkül ábrázolták, valószínűleg sokan
nem tartották hangsúlyozandónak őket. Patricia Fortini Brown: Venice and Antiquity. The Venetian Sense
of Past. New Haven, London, 1996. 12. 11. tábla. L. még a Szent Márk-székesegyház egyik misekönyvéről
írottakat: I libri di San Marco.
1
manoseritti liturgici della basilica marciana. Sajtó alá rendezte: Susy Mar-
con. Velence, 1995. 130-131. Nr. 35. (saec. XIV
2
".)
42
Marino Sanudo: Vite de'Duchi di Venezia. Szerk.: Ludovicus Antonius Muratorius. Milánó. 1723. 534.
(Rerum Italicarum Scriptores XXII.); Uö: Deorigine. i. m. 24-25.
43
Francesco Sansovino: Venetia citta nobilissima et singolare (1581). Kiegészítésekkel ellátta: Giustiniano
Martinioni (1663), sajtó alá rendezte: Lino Moretti. Velence, 1968. 94.
44
A pótláshoz: Borelli Vlad, Toniato: i. m. 89-90.
45
Chronica brevis. i. m. 367. 9-10. jegyzet.
46
Urkunden zur älteren Handels- und Staatengeschichte der Republik Venedig mit besonderer Beziehung
auf Byzanz und die Levante vom neunten bis zum Ausgang des fünfzehnten Jahrhunderts. I—II. Szerk.:
Gottlieb Lukas Friedrich Tafel, Georg Martin Thomas. Bécs, 1856-1857. II. 134. Marin Sanudo is hivatko-
zik erre az oklevélre.
4
' A velencei arisztokrácia a 14. század vége óta kedvét lelte a Velence múltjárt megidéző - legtöbbször
olasz nyelvű - historiográfiai müvek megírásában. Carile: i. m. 81.
48
Francesco Petrarca: Epistolae rerum senili IV. 2. In: Opera quae extant omnia. Szerk.: Johannes Herold.
Bázel, 1581. 782-783., vö. Perry: i. m. 29.
49
így vélekedett Ciriacod'Ancona is 1436-ban. L. Perry: i. m. 33.
50
Perry: i. m. 33-34.
51
Borelli Vlad, Toniato: i. m.
52
Ezt az összefüggést, ha nem tévedek, eddig még senki sem vette figyelembe.
53
Vö. Perry: i. m. 29-30., a feliratra azonban nem utal.
54
A következőkhöz adatokat
1.
Perry: i. m. 30-33. Magyarázatával azonban nem érlek egyet.
55
The Pilgrimage of Arnold von Harff. i. m. 52-54.
56
Velence természetesen ez idő szerint nem tekinthető a törökök elleni háború mozgató rugójának.
57
A negyedik keresztes hadjárat történetéhez: Donald E. Queller, Thomas F. Madden: The Fourth Crusade.
The Conquest of Constantinople. Philadelphia, 1997"; Michael Angol: The Fourth Crusade. Event and
Context. Harlow NY, 2003., Hans Eberhard Mayer: Geschichte der Kreuzzüge. Stuttgart, 2000
9
. 172-184.:
Ralph-Johannes Lilie: Byzanz und die Kreuzzüge. Stuttgart, 2004. 157-180., Charles M. Brand: The Fourth
Crusade. Some Recent Interpretations. In: Medievalia et Humanistica, NS, 12 (1984) 33-45.
58
Helmut Roscher: Papst Innocenz III. und die Kreuzzüge. Göttingen, 1969. 115. (Forschungen zur
Kirchen- und Dogmengeschichte, 21); Alfred J. Andrea: The História Constantinopolitana. An Early
Thirteenth-Century Cistercian Looks at Byzantium. In: Analecta Cisterciensia, 36 (1980) 274-276.
59
A Zára alatt táborozó keresztesek körében a hozzájuk eljutó pápai irat ellentétes véleményeket váltott ki.
Raymond H. Schwandt: The Fourth Crusade and the Just-War Theory. In: Catholic Historical Review, 61
(1975)205.
60
Vö. Roscher: i. m. 113-131. A pápa legfontosabb leveleinek angol fordítását és azok jegyzeteit I. Alfred J.
Andrea: Contemporary Sources for the Fourth Crusade. Leiden, 2000. (The Medieval Mediterranean, 29 ),
továbbá Uö: Cistercian Accounts of the Fourth Crusade. Were They Anti-Venetian? In: Analecta
Kommentare zu diesen Handbüchern