Philips AZ1412 Bedienungsanleitung PDF herunterladen (Seite 173)

valamint a Balkánhoz fűződő nagyhatalmi érdekek összeütközéséből fejlődött ki. Források alapján azt állítja

a szerző, hogy az oroszoknak konkrét és határozott elképzelésük volt a keleti kérdésben, és I. Miklós

komolyan vette az ügyet, ezzel szemben III. Napóleon csupán jó lehetőséget látott a szent helyek körüli

vitában, amely révén Franciaország tovább erősítheti nagyhatalmi pozícióit. A tanulmány részletesen

bemutatja az orosz diplomácia törekvéseit (főként A. Mensikov herceg konstantinápolyi tárgyalásait), a

nyugati államok magatartását, majd a nagyhatalmak katonai és diplomáciai tevékenységét Abdul Medzsid

szultán 1853. októberi hadüzenetétől egészen 1854 szeptemberéig, a szövetségesek partraszállásáig

Jevpatotijnál, amely az addigi történelem legnagyobb partraszállása volt.

A Mazzini, a szlávok és a keleti kérdés című dolgozat szervesen illeszkedik a korábbi, a keleti

kérdéssel közvetlenül foglalkozó tanulmányokhoz, ugyanis a szláv probléma a keleti kérdés részeként

fokozatosan európai problémává nőtte ki magát, és fontos helyet foglalt el a nagyhatalmi politikában. A kis

szláv nemzetek, illetve államok kezdték kialakítani identitásukat, az önálló államiságra vágyakozó Itália

pedig megértőnek mutatkozott a függetlenséget és autonómiát követelő déli szlávok törekvései iránt.

Ausztria Itália és a szláv államok közös ellenségének számított. A Risorgimento korszakában a szlávok

iránti érdeklődés elsősorban a lengyelek iránti szimpátiában nyilvánult meg. Bodnár Erzsébet figyelmeztet

arra, hogy a forradalmárok hírében álló lengyelekkel az itáliaiak nem akartak túlságosan szoros kapcsolatba

lépni, nehogy kiváltsák a nagyhatalmak (főként Oroszország) ellenszenvét. Az itáliai államok számára I.

Sándor határon túli alkotmányos diplomáciai törekvései - amelyek az itáliai államok számára

megfelelőbbnek és előnyösebbnek tűntek, mint a szomszédos nagyhatalmaké - és az itáliai ügyek iránti

érzékenysége a nagy távolság ellenére életben tartotta az oroszok iránti érdeklődést. Az itáliaiak lelkesedését

I. Miklós hűtötte le az 1830-1831-es és az 1848-1849-es forradalmak leverésével. Bodnár Erzsébet

részletesen bemutatja Mazzini Ifjú Itáliájának elképzeléseit, hangsúlyozva, hogy ebben a külpolitikai

koncepcióban az olasz probléma és a keleti kérdés összekapcsolódott. A tanulmány végén a szerző Mazzini

terveinek kritikáját adja, felhívja a figyelmet arra, hogy Mazzini egyenlete - ami szerint a nemzet = nép -

sok ellentmondást tartalmazott, és a tarka etnikumú közép-kelet-európai népeknek nehéz volt ezt a

koncepciót befogadni (tekintve, hogy homogén nemzet meglétét feltételezte az ország területén).

A Magyar-orosz kapcsolatok a 19. században (József nádor és Alekszandra Pavlovna) című

tanulmány Alekszandra Pavlovna (II. Katalin unokája, I. Pál legidősebb lánya) és József főherceg, 1796-tól

Magyarország nádora házasságának szentel figyelmet, az Oroszország és Ausztria közötti diplomáciai

kapcsolatokra is kitérve. A két fiatal házassága egyedi esetnek tekinthető, mivel a Romanov- és a Habsburg-

dinasztia között nemigen létesültek rokoni kapcsolatok. Az eljegyzésre 1799. március 3-án került sor a

szentpétervári palotában, és ez az orosz-osztrák katonai szövetséget is szentesítette. A szerző párhuzamosan

tekinti át az oroszok itáliai jelenlétének eseményeit és az esküvő előkészületeit. A házasságkötésre 1799.

október 30-án került sor pompás ünnepségek keretében. Az ifjú pár december 2-án indult el Gatcsinából

Bécsbe, és februárban érkezett meg Budára. Az orosz-osztrák kapcsolatok ugyan 1800 elejére

megromlottak, de ez nem hatott ki a nádor és a főhercegnő magánéletére. Alekszandra Pavlovna rendkívül

népszerű volt a magyarok körében, a fiatal pár fellendítette a kulturális életet. Alekszandra Pavlovna 1801.

március 16-án hunyt el.

A Romanov-dinasztia „érdekes, eredeti, rejtélyes és ellentmondásos egyéniségéről" írt

tanulmányból megismerhetjük I. Sándor trónra kerülése utáni intézkedéseit, reformjait és külpolitikának

jellemzőit, illetve ezek változásait (I. Sándor: reformer és diplomata). 1804-re a külpolitikai események

miatt Sándor intenzív reformtevékenységének vége szakadt, az államigazgatás átalakításában, a

jobbágykérdésben és az oktatásban megszületett néhány liberális reform. Sándor hatalomra jutásakor a

belpolitikában jól körülhatárolt programmal rendelkezett, viszont nem voltak világos elképzelései az orosz

külpolitikáról. A szerző ennek okait főként a nevelésében látja, a külkapcsolatokról alkotott korai nézeteit

leginkább naivnak és idealistának értékeli. Sándor külpolitikai nézeteinek első tömör összefoglalását az a

„Titkos utasítás" tartalmazza, amely alapján az orosz-angol szövetséget megkötötték 1805-ben. Első

jelentősebb diplomáciai szerepvállalására a tilsiti és az erfurti tárgyalásokon került sor. Az 1802-ben

felállított modem külügyminisztérium és a főként külföldiekből álló diplomáciai testület egyre

eredményesebben működött. 1815 után a cár a kongresszusok munkájában aktívan részt vett, az európai

béke híve volt, és Oroszországot a béke megőrzésének szolgálatába állította. Bodnár Erzsébet szerint ekkor

már Sándor elképzelései nem voltak naivak, jól érzékelte az Orosz Birodalom új helyzetét és erejét a

nemzetközi kapcsolatokban. Az 1820-as évek forradalmi mozgalmai miatt Metternich osztrák kancellár

befolyása alá került. A görög kérdésben végül a görögök megsegítése mellett döntött, és ennek

előkészítésére utazott a Krímbe. 1825 novemberében Taganrogban bekövetkezett halála állította le az

eseményeket.

A következő tanulmány a Giuseppe Garibaldi szicíliai hadjáratát követő orosz diplomáciai

lépéseket veszi nagyító alá (Garibaldi hadjárata és az orosz diplomácia). II. Sándor és A. M. Gorcsakov

orosz külügyminiszter is nyugtalan volt a marsalai partraszállás miatt, és szükségesnek ítélték Garibaldi

azonnali visszarendelését. Torino igyekezett elhatárolódni Garibalditól, és megnyugtatni az orosz kormányt.

1 2 ... 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 ... 183 184

Kommentare zu diesen Handbüchern

Keine Kommentare

Philips AZ1412 Bedienungsanleitung Seite 173

Kommentare zu diesen Handbüchern

Verwandte Produkte und Handbücher für Nein Philips AZ1412