Philips AZ1412 Bedienungsanleitung Seite 93

  • Herunterladen
  • Zu meinen Handbüchern hinzufügen
  • Drucken
  • Seite
    / 184
  • Inhaltsverzeichnis
  • LESEZEICHEN
  • Bewertet. / 5. Basierend auf Kundenbewertungen
Seitenansicht 92
BORHI LÁSZLÓ
A NYUGATI NAGYHATALMAK ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA 1945 UTÁN
Az első világháborút követően a kelet-közép-európai térséget a nagyhatalmak bizton-
ságpolitikai szempontjai alapján rendezték újra, és emiatt a nemzeti önrendelkezés
elve csak részben valósulhatott meg.r számítani lehetett a legyőzöttek revansizmu-
sára, remélni lehetett, hogy a győztesek számára kedvező területi rendezés lehetővé
teszi majd az előbbiek feltartóztatását. Kelet-Közép-Európa jelentősége Franciaország
és Nagy-Britannia szempontjából biztonságpolitikai volt, Olaszország számára bizton-
ság- és hatalmi politikai jelentőséggel bírt, Németország pedig egyértelműen hatalmi
politikai szempontokból kívánta megszervezni. Az első világháború győztesei minde-
nekelőtt a térség stabilitásában voltak érdekelve, mert csak így látták volna biztosított-
nak, hogy a térség ne válhasson egy újabb kontinentális konfliktus forrásává, és hogy
ellen tudjon állni a bolsevizmus terjeszkedésének, illetve a német hatalmi expanzió-
nak. Brit részről kezdetben nagy szimpátiával viseltettek az utódállamok törekvései
iránt. Különösen Csehszlovákia nyerte el London szimpátiáját, elsősorban néhány
befolyásos szakértő - Robert William Seton-Watson, Reginald Leeper, Henry
Wickham-Steed és Lewis Namier-jóvoltából, akik cseh- és szlovákbarátságukat mély
magyaréilenességgel párosították. Csehszlovákia azonban rövid idő alatt elvesztette
londoni népszerűségét, mivel nem töltötte be azt a stabilizáló szerepet, amelyet elvár-
tak tőle. Nem honorálták Prága bigott politikáját a nemzeti kisebbségekkel szemben,
valamint azt az indokolatlan agresszivitást, amelyet a beneši politika a katonailag és
gazdaságilag jelentősen meggyengített déli szomszédja irányában mutatott. Gazdasági-
lag Nagy-Britannia mutatott bizonyos érdeklődést a térség iránt, de ez is inkább csak
politikai célokat szolgált, nevezetesen a térség politikai-gazdasági egységének a hely-
reállítását. Az 1930-as évek végén az elvárások inkább negatív értelemben nyertek
megfogalmazást: Csehszlovákiától a német igények kielégítését várták, Magyarország-
l pedig függetlenségének fenntartását, illetve azt, hogy ne vegyen részt a térségnek a
németek által történő szétverésében. A második világháború alatt a kis tengelyállamok
kevés brit szimpátiát élveztek, csak a feltétel nélküli megadás formulája alapján tár-
gyaltak velük.
Franciaországot nem a szimpátia vezérelte a térség 1918-1920-as újraszerve-
zésében, hanem kizárólag a saját biztonsága. Ennek érdekében a győztes utódállamok
törekvéseit támogatta, annak reményében, hogy keleti bástyát képeznek majd Német-
ország körül. Akárcsak London, Párizs is hamarosan észrevette, hogy a kis utódállam-
ok nacionalista gazdasági és külpolitikája kedvezőtlenebb állapotot teremtett, mint ha
az Osztrák-Magyar Monarchia fennmaradt volna. Nem segítette elő a térség stabilizá-
lását at hatalom egymás közötti rivalizálása sem. London gyanakvóan szemlélte
Párizs hegemonikus törekvéseit, és igyekezett ellensúlyozni a francia befolyást. Fran-
ciaország pedig nem tűrte el, hogy a britek bárminemű befolyásra tegyenek szert a
francia szövetségi rendszerbe tartozó országokban. Franciaország a politikai behatolást
nem tudta kiegészíteni gazdasági hadállások kiépítésével. Amikor Kelet-Közép-
Európában gazdasági vákuum keletkezett, a német gazdasági terjeszkedést nem tudta
ellensúlyozni. Nem sikerült harmonizálni a térségre vonatkozó francia és olasz politi-
t sem. Róma Párizs ellen politizált,r felismerte a regionális szerveződés jelentő-
ségét a német hatalmi törekvésekkel szemben.
Seitenansicht 92
1 2 ... 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 ... 183 184

Kommentare zu diesen Handbüchern

Keine Kommentare